Mi is az a katarzis?

Hidegrázás? Libabőr? Sírás? Sorolhatnám tovább a leggyakoribb asszociációkat, melyeket a szakdolgozatomban a kérdőíves kutatásommal kapcsolatban kaptam a kitöltőimtől. Azonban olyanok is vannak, akiknek semmilyen elképzelésük nincs a fogalomról, illetve olyanok is, akik valószínűleg nagyon figyeltek irodalomórákon és a katarzis általános mai jelentését – lelki megtisztulás – írták le.

Utóbbiaknak valószínűleg Arisztotelész neve is ismerős a fogalom meghatározásában. Ő volt ugyanis, aki Poétika c. írásában a görög drámákról alkotott véleményezése során a tragédiák alatt a nézőben fellépő részvét és félelem érzéseként, majd az ezen érzelmektől való megszabadulásként írja le a katarzist. A kifejezés a görög Katharos szóból ered, melynek jelentése a testi és erkölcsi értelemben vett tisztaság.

Véleményem szerint jó, ha ismerjük a fogalmat és annak eredetét. Mégis sokkal jobb, ha saját szavainkkal is képesek vagyunk azt leírni, mert már átéltük.

A következő videó egy remek összefoglalója napjaink katarzisélményeinek. Remélem, többen magatokra ismertek a videó megtekintésekor. Írjátok meg tapasztalataitokat, véleményeteket hozzászólásban! 🙂

Weiner Sennyey Tibor A mémesben avagy a művészet és irodalom jelentősége a világhálón című, a Kortárs magazin 61. évfolyamának 6. számában megjelent tanulmányában leírtakkal zárnám ezt a bejegyzést.

„Az-e az igazi öröm, ha a kertem csak számomra kert, vagy az, ha elhívhatlak téged, és megoszthatom veled? Az-e az igazi öröm, ha csak magamnak főzök, vagy ha neked is? Magamnak egyébként sem szoktam főzni.
Az az igazi öröm, ha az ember ír, s magát gyógyítja általa, vagy ha másoknak is gyógyír, másoknak is menedék, szépség és kaland? Az az igazi öröm, ha egy képen ott az én nagy pillanatom, vagy ha te is meglátod benne a nagy pillanatot?
És amikor mindezt együtt, te és én átéljük, az maga a derű, ami nem más, mint a görögök által katarzisnak, az ójávai kawi költők által langönek nevezett állapot.”

(Weiner, 2017, p. 80)

Szólj hozzá!