“Lehet jel, lehet élet vagy halál”: Kőszívű – A Baradlay-legenda a Margitszigeten

A Musicalneked Kft. legújabb darabja 2022. június 17-én mutatkozott be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Nagy reményekkel vártam már tavaly nyár óta a bemutatót, ugyanis a Szente Vajk, Galambos Attila, Juhász Leventéből álló szerző trió a Puskás, a musical elkészítésével számomra már óriásit bizonyított.

A 2022.március 15-ei Zene és Szöveg c. olvasópróbán már hallhatta a közönség az előadás dalait, de a díszlet és a jelmezek elkészültével vált teljessé az előadás koncepciója. A díszlettervező Rákay Tamás, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida.

A Juhász Levente által megteremtett zenei világot már a Puskás musicalnél is hihetetlenül szerettem, a Kőszívű musicalben pedig tovább erősödött a zenéje iránti rajongásom. Minden főszereplőnek megvolt a maga zenei témája, ami időről időre visszatért, szükség szerint az események előmenetele szerint változott is. A Baradlay Jenőt játszó, Veréb Tamás által énekelt zenei téma volt a kedvencem, illetve a 3 testvér által előadott Türelem c. dal, aminek demó verzióját tavaly augusztusban hallhattam először a Puskás musical egyik nyílt próbáján. Polyák Lillától a Baradlayné szerepében előadott Kőbe vésve c. dal került fel a számomra legkedveltebb dalok közé.

Olykor szép és megható, olykor leleményes és vicces párbeszédekkel és dalszövegekkel lehet találkozni a musicalben. Volt viszont olyan része is, amit inkább erőltetettnek éreztem: Baradlay Ödön (Ember Márk) és Lánghy Aranka (Katona Kinga) szerelmét egy szép duettben mutatják be, amiben költői képként vissza-visszatér a “csillagaink” kifejezés. A dalba bele is illik, azonban a darab során még többször említik a párbeszédekben ezt a szót, amit annak ellenére érzek erősen visszatetszőnek a sokadik hallgatásra, hogy általában kevésbé vagyok kritikus a pátoszteljes kifejezési módokkal szemben. 

Baradlay Richárd (Fehér Tibor) és Liedenwall Edit (Kovács Gyopár) szerelmét a fentitől eltérő módon, szólások és közmondásokból szült szójátékokkal tarkítva mutatják be.  Őket látva elhisszük, hogy valóban megtalálta a zsák a foltját. Vagy a folt a zsákját? Aki megnézi az előadást, kiderül számára. 

A korábban már említett – Jenő szerepére írt – zenei témában nemcsak a zene, hanem a szöveg is nagyon megfogott. Jenő, Plankenhorst Alfonsine iránt érzett plátói szerelmének kifejezésekor Anfonsine hangját metaforikusan mandolinnak nevezi. “Ha szól, szava mandolin”.  Az első felvonás végének reprízében ez a részlet a szerelmi csalódása után (“aki lelkem fele volt, az az angyal kirabolt, de az álnok, hamis bálvány ledőlt”) viszont már “holtomig tartó kín”ra módosul, ezzel is kifejezve azt az érzést, amit átélhetett. Aki hallotta valaha énekelni Veréb Tamást, az valószínűleg el tudja képzelni, hogy a színész milyen hatásos módon tudja a nézőknek bemutatni ezeket a pillanatokat egy tökéletesen a hangjához és a színészi karakteréhez írt dallal. 

Baradlay Richárd bemutatkozó dala merően eltér a többi stílusától, ezzel együtt remekül illik a karakteréhez is. Amikor viszont feltűnt, hogy playbackről megy az első dala, az elég kiábrándító érzés volt. Nézőként úgy gondolom, nem kellene közben azon gondolkodnom, hogy ennek milyen okai lehettek, mégis ezt tettem, ami által egy időre kikerültem a darab flow hatásából. Egyébként később nagyon örültem, hogy többször lehetett énekelni hallani őt. Már egészen ismerősen cseng számomra a hangja a zenés színházi világban, annak ellenére, hogy nem zenés színész. Az egyik legerősebb karakternek tartottam az általa megformált Richárdot. 

A Puskás musicalben Czibor Zoltánként a Két tűz közt c. dalnak köszönhetően ajándékszerephez juthatott hozzá Ember Márk, a Kőszívű- A Baradlay legendában viszont úgy érzem, nem tudott igazán kiteljesedni. Mind hangilag, mind színészileg jól teljesített, de számomra felejthető volt.  Márkot a március 15-ei olvasópróbán még Palvicz Ottó szerepében mutatták be. Akkor még úgy hirdették, Ödön szerepében Berettyán Sándor lép majd színpadra. Sokak örömére végül csere történt és Sándor játszotta Palvicz Ottót, aki színészileg remekül helyt is állt a szerepben. 

Gubik Petra számára Alfonsine szerepe is nagy elismerést kiváltónak bizonyult, amit meg is érdemel, hiszen a történet egyik legnegatívabb karaktereként profi színészi és énekesi kvalitásokat kellett bemutatnia. A regényben Jókai egy velejéig romlott nő karakterét írja le, a musicalben viszont szánalmat keltve a nézőkben megmutatták Alfonsine emberi oldalát is.

Náray Erika egy nagy kedvencem, aki véleményem szerint most is remekül alakított a színpadon. A Kőszívű musicalben Plankenhorst Antoinette karakterét kapta.

Feke Pál Rideghváry Benceként szintén kiemelkedő alakítást nyújtott. Hátborzongató és drámai volt a dalait és az olyan kijelentéseit hallgatni, melyben kifejti, hogy gyűlöli  a hazáját és az osztrákok oldalára áll. 

Örültem, hogy Serbán Attilát hallhattam és láthattam Leonin szerepében, bár tény, hogy a regény alapján nála fiatalabb korosztályból képzeltem volna el a Leonin karakterét alakító színészt.

Barabás-Kiss Zoltán Pál úr szerepében mutatkozhatott be, Szerednyei Béla pedig szintén hálás szerephez juthatott, ugyanis az előadás drámai részei utáni feszültségoldás volt a feladata. Tallérossy Zebulon szerepében okozott néhány vidám percet a nézőközönségnek.

Az előadásnak keretet ad az idős Baradlayné visszaemlékezése, mely során a fiatal Erzsébet királynénak meséli el a Baradlay fiúk történetét. A regényben nem szereplő Erzsébet királyné szerepében a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Miklósa Erika mutatkozhatott be. Juhász Levente zseniálisan megírt pop és opera elemeket is tartalmazó dala elsöprő sikert aratott a márciusi olvasópróbán a Miklósa Erika helyett beugró Németh-Nagy Johanna operaénekesnő előadásában a darab zárásaként. Azonban Miklósa Erika művésznőtől mintha hiányzott volna valami plusz, ami Johanna éneklésében megvolt. Minden tisztelettel írom, de Miklósa Erika előadását gyengébbnek éreztem. Remélem, hogy kőszínházi keretek között nagyobb hatást kiváltó lesz majd az előadása. Németh-Nagy Johanna pedig méltó helyen szerepelne a művésznő neve mellett osztott szereposztásban Erzsébet királyné szerepében. Remélem, az alkotók akár már korábban át is gondolták ezt az eshetőséget. 

A Kőszívű – A Baradlay-legenda című musical összességében lenyűgözött. Fülbemászónak és nagyívűnek találtam a dalait, sokoldalú és tehetséges színészi gárdát kértek fel a szereplésre és adott volt egy klasszikus és örök történet is, ami sikerre viheti az előadást. A zenés, látványszínházat kedvelőknek mindenképpen ott a helyük az előadáson.

Szólj hozzá!